Igény van a EUCIP Core végzettségű szakemberekre

Az EUCIP Core képzési program bevezetése és honosítása csak akkor lehet hasznos és eredményes, ha képzésből kikerülő fiatal szakemberek foglalkoztatására igény mutatkozik nemcsak az európai, hanem a hazai munkaerő-piacon is. Az I-TShape projekt keretében a Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (PMVA) vállalta, hogy felmérést végez a magyar gazdaság szereplői körében azzal a céllal, hogy képet kapjunk a különböző gazdálkodó szervezetek informatikai infrastrukturális ellátottságáról, annak jelenlegi állapotáról, a működtetési feltételekről és az alkalmazott infokommunikációs eszközök és technológiák működtetéséhez, fejlesztéséhez szükséges szakemberekkel szembeni elvárásokról. A felmérés eredményei és tapasztalatai azért fontosak számunkra, mert így a hazai piaci igényekhez igazodó képzési program alakítható ki és vezethető be a magyar szakképzésbe.

A felmérésre egy 15 kérdésből álló kérdőív segítségével került sor, melyet online formában, önkéntes alapon és anonim módon tölthettek ki a megkérdezettek. A felkérést a kérdőív kitöltésére a PMVA kapcsolatrendszerében lévő több, mint 600 szervezet részére küldtük ki. A megkeresettek kevesebb, mint 10 %-a (56 válaszadó) töltötte ki a kérdőívet, ennek ellenére úgy véljük, hogy a képzési program tervezésénél mindenképpen figyelembe vehető hasznos és értékelhető információkhoz, véleményekhez jutottunk, amelyeket az alábbiakban ismertetünk.

Felmérésünk első részében olyan kérdéseket tettünk fel, amelyek segítettek a szakmai kérdésekre adott válaszok értelmezésében és értékelésében. Ebben a kérdéskörben rákérdeztünk a gazdálkodó szervezet működési formájára, a foglalkoztatottak létszámára, a gazdasági ágazatra, amelyben tevékenységét végzi, de fontosnak tartottuk megkérdezni a válaszadó beosztását, életkorát és nemét is, mivel ezek a tényezők is befolyásolják a válaszadó gondolkodásmódját a kérdésekre adott válaszokban. A válaszadók 1/3 a nő volt 2/3-a pedig férfi, amit mindenképpen pozitívan értékelhetünk az „elférfiasodottnak” is tekinthető vállalatvezetésben, valamint az informatikai szakmakörben. A kérdőívet kitöltők több, mint 70 %-a tartozott a vállalati felső vezetéshez (vezérigazgató, gazdasági vezető, marketing igazgató, informatikai igazgató, ügyvezető igazgató, értékesítési vezető, finanszírozási osztályvezető, stb.), de volt a válaszadók között polgármester, projektmenedzser, vállalati mérnök, tanár, irodai munkatárs is. A válaszadók 52 %-a tartozott az 50 év feletti korosztályhoz, 45 %-a 30-50 év közöttiekhez, és mindössze 3 % volt a 30 alatti.

A vizsgálatba vont szervezetek működési területük tekintetében jól reprezentálták a hazai gazdaságra jellemző ágazati megoszlást, amit az alábbi ábra szemléltet.

Ugyancsak jól reprezentálta a válaszadói kör a hazai gazdaságban működő vállalkozások alkalmazotti létszám alapján történő méret szerinti megoszlását, miszerint a megkérdezettek több, mint 95 %-a tartozott a mikro-, kis- és középvállalati körbe és kevesebb, mint 5 % volt a nagyvállalat.

Fontosnak tartottuk felmérni a szervezetek informatikai infrastrukturális ellátottságát és azt, hogy működésük mely területein és milyen módon használják a rendelkezésükre álló informatikai eszközöket, rendszereket. A 3. ábrán jól látható, hogy a válaszadók több, mint 70 %-ánál használnak az alkalmazottak számítógépet és internetet, valamint meghaladja a 60 %-ot a hálózatba kapcsolt perifériás eszközöket használók aránya. A felmérésből kiderült, hogy nem éri el az 50 %-ot a számítógépeket hálózatban használók aránya. A megkérdezettek 10 %-a használ intranetet és működtet WEB szervert.

Kíváncsiak voltunk a meglévő informatikai infrastruktúra jelenlegi állapotára is. Ezen a területen nem állnak rosszul a vállalatok, mert több, mint 70 %-uknál az elmúlt 3 éven belül felújították a hardver és szoftver állományt, újakat, korszerűbbeket szereztek be.

A megkérdezettek a rendelkezésükre álló informatikai infrastruktúrát alapvetően az irodai munkavégzésre, adminisztrációra (82 % ) használják. 50 % körüli azon felhasználók aránya, akik a pénzügyi területen, a könyvelésben és bérszámfejtésben, a vevő- és ügyfélnyilvántartásban, valamint dokumentumkezelésre, nyilvántartások vezetésére használják az informatikát. Sajnos még nem igazán elterjedt a magasabb szintű vállalati folyamatokban az informatikai rendszerek alkalmazása, úgymint gyártási és termelési folyamatok tervezésében, irányításában, a humánerőforrás gazdálkodásban, a projektmenedzsmentben, a logisztika, a PR, marketing, és a minőségbiztosítás területén. Ezeken a területeken 20 % alatti az informatikai háttér támogatottság. Nem éri el a 10 %-ot az integrált vállalatirányítási rendszereket alkalmazók aránya.

Az infokommunikációs eszközök és technológiák alkalmazását a szervezet működéséhez és fejlődéséhez a válaszadók 63 %-a nagyon fontosnak, nélkülözhetetlennek ítélte. 34 %-uk vélekedett úgy, hogy az informatikai alkalmazások megkönnyítik a napi munkavégzést, és mindössze 3 % volt az, akik számára csekély hatással van az informatikai eszközök használata.

Fontosnak tartottuk megkérdezni, hogy az egyes szervezetek milyen módon biztosítják a rendszergazdai, illetve egyéb informatikai feladatok ellátását, azokat munkatársakkal, vagy alvállalkozókkal végeztetik el, illetve milyen végzettségű szakemberek végzik ezeket a tevékenységeket.

A válaszadók ötödénél foglalkoztatnak teljes munkaidőben informatikai szakembert. 30 % körüli azon szervezetek aránya, akik alvállalkozóval végeztetik el az informatikai feladatokat folyamatos, vagy alkalmi megbízás keretében.

A 6. ábrán jól látható, hogy a vállalatok közel 60 % -ánál az informatikai, illetve rendszergazdai feladatokat szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező személyek látják el. 30 % azoknak a szakembereknek az aránya, akik szakirányú középfokú végzettséggel rendelkeznek. A szervezetek ötödénél nem szakirányú diplomás szakembereket alkalmaznak informatikusi munkakörben.

Felmérésünkből az is kiderült, hogy a gazdálkodó szervezetek alkalmazott szakembereikkel első sorban a felhasználók számítógépeinek, az elektronikus levelező rendszereknek az üzemeltetését, a weboldalak tartalmának kezelését. Jellemzően alvállalkozókat bíznak meg a szükséges szoftver- és honlapfejlesztéssel, és alvállalkozóktól veszik igénybe a web szerver és tárhely szolgáltatásokat is. Közel megegyező arányban végzik munkatársak és alvállalkozók a hálózati szerverek és rendszerek üzemeltetését, a rendszeres hardwer és szoftver karbantartást, adatmentést, és az informatikai infrastruktúra fejlesztéséhez kapcsolódó feladatokat.

Az EUCIP Core képzési programra vonatkozó legfontosabb kérdésünk volt, hogy az általunk felsorolt ismereteket, képességeket, készségeket és kompetenciákat mennyire tartják fontosnak és szükségesnek a szervezetek egy informatikai szakember esetében. A felmérésből kiderül, hogy a megkérdezettek 80 % -a fontosnak, illetve nagyon fontosnak tartja egy informatikus részéről, hogy ismerje és tudja alkalmazni a legkorszerűbb IKT eszközöket, rendszereket és legyen képes a cég számára szükséges és hatékony informatikai infrastruktúra megtervezésére, kialakítására és működtetésére. Legalább ilyen fontosnak tartják a vonatkozó jogszabályi és etikai szempontjainak ismeretét. Ennél kisebb arányban (67 % ) várják el a válaszadók, hogy az informatikus javaslatokat tegyen az egyes vállalati működtetési folyamatokat támogató infokommunikációs technológiai fejlesztésekre. A szakmai kompetenciák feletti egyéb kompetenciák közül 80 %-ban fontosnak, illetve nagyon fontosnak ítélik az idegen nyelv, első sorban az angol, mint szakmai nyelv ismeretét, továbbá az önállóságot, és a problémamegoldó képességet.

A kérdőívben lehetőséget adtunk arra is, hogy a válaszadók kifejthessék véleményüket, észrevételeiket, illetve javaslatokat tegyenek a képzési programmal kapcsolatban. Ezek közül a vélemények közül a következőket emelnénk ki:

• A képzés legyen gyakorlatorientált, tartalmazzon egyéni motivációs feladatokat is.

• Az informatikusok általában vagy egyedi szoftverfejlesztésben vagy néhány általános megoldás alkalmazásában tudnak segítséget nyújtani. Hiányzik a köztes tanácsadói szolgáltatás, ahol a piacon meglévő megoldások cégre szabott alternatíváinak feltárásában tudnak tanácsot adni, az adott problémakörre kiterjedő ismeretek birtokában.

• Angol nyelvű képzés legyen.

• Úgy kellene kialakítani a képzési programot, hogy az a későbbiekben bevezethető legyen a felsőoktatásba felsőfokú képesítés, vagy egy másoddiploma megszerzésére.

Összegezve a felmérés eredményeit, tapasztalatait az alábbi megállapításokat tehetjük, természetesen a teljesség igénye nélkül:

1.       A szervezetek többsége az informatikai eszközeiket első sorban irodai munkavégzésre, adminisztrációra, dokumentum- és adatkezelésre, nyilvántartások vezetésére, továbbá pénzügyi és számviteli területeken használják, éppen ezért az informatikai infrastrukturális fejlesztéseket is ezek függvényében valósítják meg. Ezeknél a fejlesztéseknél azonban ritkán vizsgálják azt, hogy azok mennyire támogatják optimálisan a szervezeten belüli üzleti, illetve működési folyamatokat.

2.       Az informatikai fejlesztéseknél az elsődleges szempont általában a használatban lévő eszközök és rendszerek korszerűsége, ezért az eszközök amortizációjához kötik általában a beruházások ütemezését.

3.        A válaszadók alig kétharmada tartja nélkülözhetetlennek, illetve fontosnak az IKT alkalmazását, ami adódhat abból is, hogy nincsenek teljesen tisztában az informatika kínálta lehetőségekkel szervezetük vonatkozásában.

4.       A szervezetek többsége főiskolai, egyetemi végzettségű személyeket foglalkoztat informatikai feladatok ellátására, viszont a felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező foglalkoztatottak aránya csupán 20 % körül, még a középfokú szakirányú végzettséggel rendelkező aránya 30 % körül alakul.

5.       A cégek igénylik a jól felkészült informatikai szakemberektől olyan tanácsadási szolgáltatás nyújtását, amelyben cégre szabottan gyakorlati segítséget tudnak adni az egyes informatikai alkalmazások és a hatékony működést lehetővé tevő fejlesztések vonatkozásában.

A megállapítások alapján megfogalmazható következtetéseink, javaslataink:

1.       Mivel a szervezeteknél alacsony a középfokú szakirányú végzettséggel rendelkező foglalkoztatottak aránya, ezért indokolt a középfokú informatikai szakképzésbe az eddigi képzésektől némiképp eltérő EUCIP Core képzés bevezetése olyan képzési tartalommal, aminek segítségével a képzésből kikerülők egyrészt bizonyos területeken képesek helyettesíteni a felsőfokú végzettségű szakembereket, másrészt megfelelő alapot teremt a szakmai előrelépésre, magasabb szintű tudás megszerzésére.

2.       Az EUCIP Core képzési program kidolgozásakor figyelembe kell venni az angol nyelvű képzés és vizsgáztatás lehetőségét.

3.       A képzési programban hangsúlyt kell fektetni a gyakorlati felkészítésre és az olyan szakmai kompetenciákon kívüli kompetenciák fejlesztésére, mint az önállóság, problémamegoldás, csapatban való munkavégzés.

4.       Az EUCIP Core képzési program kidolgozásakor érdemes figyelembe venni a képzési program jövőbeni felsőfokú szakirányú képzésbe való bevezetésének lehetőségét is.

Az elemzés további részletei a Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítványt által, Dr. Bujáki Gábor szerkesztette hírlevélben olvashatóak.

Hírlevél megtekintése